A köszöntő szerkesztett szövege letölthető itt:
http://www.jujitsusport.hu/dokumentumtar.html
Újévi Elnöki Köszöntő
“Legyen 2016 az együttműködés, a fejlesztés és az értékteremtés éve!”
“A magányos bérctetőn álló fát a vihar sokkal könnyebben kicsavarja, de ha az erdőben egymás mellett vannak, egymást védik, óvják, közösen a legnagyobb orkánnal is sokkal könnyebben fel tudják venni a harcot.”
(Böjte Csaba)
Tisztelt Mesterek, Klubvezetők és Sportbarátok!
Amikor az óév véget ér, és a naptár lapjai átfordulnak az újévbe, feltehetően minden gondolkodó ember megáll pár percre, hogy számot vessen a tevékenysége eddigi eredményeivel, és kigondolja, milyen tervekkel vág neki a következő időszaknak. Kicsit ambivalens érzés, hiszen ez egyszerre lezárás és újrakezdés, egyszerre feledés és új remény, a mondatvégi pont, és az új mondat kezdő első nagybetűje.
Így teszünk mi is, és mindazok, akik több évtizede várják a ju-jitsu szervezetek összefogását, és közel másfél évtizede munkájukkal szolgálják a sportszövetségünk sportági szakszövetséggé alakulását. Hosszú utat járt be hajónk eddig is, sokszor viharos tengeren, melyen elkerülhetőnek látszó indulatok korbácsolták fel feleslegesen a hullámokat. Az elődök által ácsolt hajógerendák, árbócok és a kifeszített vitorlák azonban kellően szilárdnak bizonyultak ahhoz, hogy minden viszontagság ellenére sikerre vezessék a flottát. Ezek az építőelemek nem voltak mások, mint
alázat a harcművészet és a feladat iránt;
tisztelet egyásnak és a feladatnak;
az értékek keresése, felismerése, megőrzése és teremtése;
együttműködés, befogadás;
szorgalom, és kitartás a nemes cél érdekében.
TISZTELET EZÉRT AZ ELŐDÖKNEK!
Korántsem értünk azonban révbe, az igazi “kalandok”, az “új világ meghódítása” csak most kezdődik a ju-jitsu szerelmesei számára.
Tegyünk együtt rövid visszatekintést szakszövetségünk múltjára. A Magyar Sport-Jitsu Szövetség 2003-ban alakult 10 tagegyesület jogi személlyel, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy összefogja a ju-jitsu sportágban tevékenykedő sportszervezeteket, részükre korszerű versenyzési lehetőséget biztosítson, és a későbbiekben betöltse a szakszövetségi feladatokat. A szervezet megalakításakor megszólítottak minden nagyobb ismert ju-jitsu iskolát, és döntő hányaduk szívesen csatlakozott, aktívan részt is vett a szervezet és a versenyrendszer kialakításában. Voltak, akik nem éltek a lehetőséggel, vagy csak ideig-óráig fejtettek ki valós tevékenységet a szövetségben. Voltak, akik azért maradtak távol, mert a sportágat nem sportként, hanem “élet-halál harcként” fogták fel, és magukat tekintették (és tekintik ma is) e harci tudományok kizárólagos letéteményeseinek.
Nagyon sajátos helyzet alakult ki a sportágban, mely komoly gátját is jelentette a fejlődésnek. Olyan szervezetet ismertek el a hazai hivatalos fórumok – mindeddig nem ismert okokból – szakági sportszövetségként, amely valójában sportegyesületként működött (nem sportszervezetek hozták létre, hanem természetes személyek), és az alapszabálya csak egy bizonyos stílus képviselőinek tette lehetővé a csatlakozást. Ez a szervezet mindamellett, hogy elutasította a ju-jitsu sportként való létezését, kihasználva a nevéből fakadó félreértést (sportegyesület nevében szerepelt a “szövetség” megnevezés) betöltött minden helyet belföldi és nemzetközi színtéren. Így adódhatott, hogy magyar versenyző több mint 2 évtizedig nem jutott ki a nemzetközi szervezetünk, a Ju-jitsu International Federation (JJIF) versenyeire.
A Magyar Sport-Jitsu Szövetség azonban megalkuvást nem tűrő módon tette a dolgát, és életben tartotta a versenyrendszert, megrendezte minden évben a Magyar Bajnokságot. Több olyan verseny volt, ahol több mint 200 versenyző indult, és 5 versenyszámban közel 500 nevezést adtak le.
Hagy emlékezzek meg tisztelettel és köszönettel, itt és most azokról az elkötelezett mesterekről (a teljesség igénye nélkül), akik a Magyar Sport-Jitsu Szövetség atyjainak tekinthetők:
Dr. Nagy-Hinst István,
Vikartóczky Gusztáv,
Hernádi Zoltán,
Garamvölgyi Mihály,
Pospischil Tamás,
Zöllei Zoltán,
Kovács Károly,
Mászáros Péter,
Lajos Roland,
Metzger Antal,
Nagy Attila,
Kocsis István,
Szilágyi Ferenc.
A sportszövetségünk közgyűlése 2015 februárjában úgy döntött, hogy országos sportági szakszövetségként folytatja tevékenységét, és átalakulással, a korábbi szervezetből, új tagok belépésével létrejött a Magyar Sport Ju-Jitsu Szakszövetség. Mivel a sportszervezetünk minden jogi feltételnek megfelelt, így a Fővárosi Törvényszék 2015. októberében jogerősen nyilvántartásba vette a szakszövetséget.
A sportszövetség 2003-as létrehozását követően a ju-jitsu sportág folyamatosan változott, fejlődött mind hazai, mind nemzetközi szinten. A JJIF is komoly fejlesztéseket hajtott végre, és az International Brazilian Jiu jitsu Federation (IBJJF) által képviselt új brazil jiu jitsu stílus is berobbant a köztudatba. Az új irányzat teljesen új színt és dinamikát vitt a sportágba, melyet nem lehetett nem észrevenni. Nagyon szerencsés, hogy a két ju-jitsu stílust (a tradícionális ju-jitsu és a brazil jiu jitsu) képviselő több nagy világszervezet az együttműködés mellett foglalt állást, így a ju-jitsu végre elfoglalhatja az őt megillető helyet a küzdősportok világában, és fontolgatják az olimpiai sportok közé történő felvételét is. Az utóbbi években komoly pénzdíjas versenyeket is rendeztek BJJ szervezetek. Ennek köszönhetően belföldön is megnövekedett az érdeklődés az ilyen rendszerű versenyek iránt, és láss csodát, olyan szervezetek is szeretnének szakszövetségként funkcionálni és versenyeztetni, melyek korábban ezt ellenezték. Több mint két évtizedes passzivitást követően, idén végre kijutott két magyar versenyző a JJIF Világbajnokságra. Ez nagyon biztató folyamat, biztos vagyok benne, hogy a fejlődésünk egyre dinamikusabbá fog válni a jövőben. Szakszövetségünk minden sportolni vágyó ju-jitsu versenyzőt támogatott eddig is, és fog ezt követően is.
2015-ben hatalmas munkát végzett a szervezetünk. Infrastrukturális, gazdasági és személyi fejlesztések egész során vagyunk túl. A sportágat némán szolgáló szervezetből átalakultunk a folyamatokat uraló és irányító szakszövetséggé, és berobbantunk a köztudatba. Ez tudatos döntés volt a részemről, tudatosan diktáltam nagy tempót. Nyilvánvaló volt, hogy a felfokozott iram okozhat némi feszültséget, és adódhatnak hibák. Ezek azonban akkor is a felszínre kerültek volna, ha “totyorogva” haladunk előre, hiszen a szakszövetséggé alakulás magától értetődően sérti a kialakult “status quot”. Nekünk azonban több évtizedes lemaradást kell behoznunk, és le kell rázni magunkról azokat a béklyókat (mentális és strukturális), melyek gúzsba kötötték a ju-jitsu sportágat.
Én magam vallom az alábbi humoros idézetben foglaltak tartalmi eszenciáját: “Két módon lehet feljutni egy tölgyfa csúcsára. Az egyik, hogy felmászol rá. A másik, hogy ráülsz egy makkra és vársz.”
Bevallom, nem nagyon szeretek várni …
A teljesség igénye nélkül említem meg, felsorolásszerűen az eddigi, kevesebb mint egy év alatt elért eredményeket:
Jogerősen létrehoztuk az országos sportági szakszövetséget, mely mögött komoly, kiemelkedőnek mondható jogi munka áll.
Megtöbbszöröztük a tagegyesületeink számát.
Megválasztottuk szakmai testületeinket, melyek hozzákezdtek az előttünk álló hatalmas munkához.
Felvettük a kapcsolatot a Magyar Olimpiai Bizottsággal, és a szakszövetségi tagfelvételünkre várunk.
Kiépítettük a kapcsolatot a Sportért Felelős Államtitkársággal, elkezdődött a sportközigazgatásba történő integrálódásunk.
Hozzákezdtünk a ju-jitsu edzőképzés beindításához.
A nemzetközi szervezetünkkel, a JJIF-fel elkezdődtek a tárgyalások annak érdekében, hogy a magyar sportolók számára méltatlan, több mint 2 évtizedig tartó helyzetet megváltoztassuk, és Magyar Válogatottat delegálhassunk.
Kapcsolatokat építettünk a WSJO nemzetközi szervezettel.
Több bíróképzést valósítottunk meg, sikerrel.
Hozzákezdtünk a JJIF versenyrendszer implementálásához.
Az évben 5 hazai versenyt rendeztünk, tagszervezetünk a Gracie Barra is megtartotta a hagyományos nyílt nemzetközi bajnokságát.
Több tagszervezetünk részt vett a Kempo Világkupán, melyet kiemelkedő eredményességgel zártak.
Részt vettünk a Kong Sao Nyílt Világbajnokságon, melyről a DINAMIK HSE versenyzői számos érmet elhoztak.
A WSJO Világbajnokságon is részt vett egy tagszervezetünk, szép eredménnyel.
Meg kell említenünk, hogy tagszervezetünk, a Gracie Barra Hungary két tanítványa sikerrel vett részt a JJIF világbajnokságon. A kiemelkedő eredmények elérésében többen támogatták őket, melyekért ezúton is elismerésünket fejezzük ki (nem kívánom valamennyit külön nevesíteni az utánpótlás neveléstől a felnőtt eredményekig, a bírkózó edzőtől a BJJ mesterig, azt tegyék meg maguk a versenyzők).
Kiemelkedő eredménynek tartom a világszínvonalú weboldal és online nevezési rendszer, valamint a sorsolási szoftver fejlesztéseket. Ezek teszik objektívvá és részrehajlástól mentessé a versenyrendszerünket. A kisteleki próbaüzemet követően a Magyar Bajnokságon gyakorlatilag hiba nélkül működött, és nagyban hozzájárult a gördülékeny szervezéshez.
Komoly lépéseket tettünk a gazdasági stabilitás érdekében. A szövetségünk nevében benyújtott 5 pályázatunkból 4 nyert. A tagszervezeteink részére írt további 8 pályázatunkkal is sikerült nyernünk, mely nagy segítség a számukra.
Jelentős hazai szervezetekkel is együttműködést kezdeményeztünk: Magyar Zen Bu Kan Kempo Sportági Szövetség, Magyar Ju Jitsu Szövetség sportegyesület, Global Grappling sportegyesület. Reményeink szerint a jövőben kiteljesedhet a ju-jitsu sportágért, és a versenyzésért megvalósított közös gondolkodás és tevékenység.
Nagy erdeménynek tartom, hogy ilyen sok és jó sporteseményt szerveztünk, illetve ilyen jó eredménnyel vettünk azokon részt. Volt, amikor a szerencse nem állt mellénk. A kisteleki nemzetközi verseny idején például tetőzött a migrációs válság. Érthető, hogy a biztosnak mondott szerb, román, lengyel és szlovák csapatok részvétele nem a várakozásoknak megfelelően alakult. Ennek ellenére tettük a dolgunkat töretlen lelkesedéssel. Sípos Dániel és csapata kiemelkedő munkájának köszönhetően a gyakorló versenynek induló rendezvény igazi seregszemlévé vált, ahol fantasztikus teljesítményeket csodálhattunk meg.
Egész évben fejlesztettük a versenyrendszerünket, és képeztük a bíróinkat. Ennek köszönhető, hogy a Magyar Bajnokságon már nyomaiban sem lehetett felismerni a korábbi hibákat. Gyakorlatilag negatív kritika nem érkezett a rendezvénnyel kapcsolatban.
A világversenyeken elért eredmények pedig önmagukért beszélnek, nem igényelnek kommentárt.
Itt, a versenyrendszernél fontosnak tartok eloszlatni néhány lényeges tévhitet, vagy (talán szándékos) dezinformációt. Szakszövetség (több más feltétel mellett) csak olyan sportágban hozható létre, mely a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportág, vagy amelyben a sportág nemzetközi szövetségét felvették a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségébe (Sportaccord). A Sportaccord egy nemzetközi szervezet, mely tömörít minden nemzetközileg elismert sportágat, a nem olimpiai sportokat is.
Mivel a ju-jitsu nem olimpiai, azonban a Sportaccord által elsimert sportág, és a nemzetközi szervezete tagja a Sportaccordnak, így létre lehetett hozni a szakszövetséget törvényesen. Nem a nemzeti sportszövetségek tagjai a Sportaccordnak, hanem az egyes sportágakat kizárólagosan képviselő nemzetközi szervezetek. Nem az a szervezet válhat szakszövetséggé, mely fizeti a JJIF tagdíjat, de nem kíván versenyezni, hanem fordítva. Az a nemzeti sportági szövetség vagy szakszövetség lehet tagja a JJIF-nek, melyet a hivatalos nemzeti szervek elismernek és szakszövetségként nyilvántartásba vesznek, többek között a sportszervezésben kifejtett többéves tevékenysége és nyilvántartott tagsága alapján. A Magyar Sport Ju-Jitsu Szakszövetség 2015 októberi jogerős nyilvántartásba vételét megelőzően nem létezett legitim, a magyar jogrendszernek mindenben megfelelő sportági szakszövetség ju-jitsu sportágban.
A fentiekből egyszerűen levezethető az a megállapítás, hogy a ju-jitsu nemzetközileg elismert önálló sportág. Nem pankráció, nem MMA, nem birkózás, nem grappling, és nem is kempo stb. Saját jogon szerepel a Sportaccordban, saját (összetett és változatos) versenyrendszerrel rendelkezik és megáll a saját lábán, a saját útját járja. Természetesen együttműködik minden rokon sportággal, és biztosítva van a nyitottság, az átjárás, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne más sportoktól markánsan elkülöníthető, saját arculata. Mi magunk is nyitottak vagyunk, és várunk minden ju-jitsuban sportolni vágyó klubot, versenyzőt sorainkban.
Külön kiemelném azt az eredményt, hogy a ju-jitsu sportág végre országos médiában kapott helyet, így kiemelkedett a névtelenségből. “Amiről nem tudnak, az gyakorlatilag nem létezik”, mondták nálam sokkal bölcsebbek. Évtizedekig működött úgy ez a kiváló sportág (vagy harcművészet), hogy nem sikerült hatékony eszközt találni a tömegek megszólításához. Mindannyian tudjuk, hogy azok a harcművészeti stílusok, melyek magukat mindenkinél jobbnak tartva, nagy titokban és szűk körben oktatták a “titkos technikákat”, előbb utóbb a feledés homályába vesztek. Ma már szerencsére nem azt a kort éljük, amikor lépten-nyomon attól kell tartanunk, hogy valaki megtámad minket az erszényünket vagy az életünket követelve. A szamurájok kora már réges-régen leáldozott, így nem az életet kioltó technikák vannak előtérben. A testi és szellemi készenlét megőrzésének igényét a sportok elégítik ki, közöttük a küzdősportok, így a ju-jitsu is.
Hogy mennyire nem ismerték a ju-jitsu stílust, azt jól példázta az Államtitkárságon tett egyik látogatásunk. Egy országosan elismert, és kiváló szakember a ju-jitsu hazai elterjedtségét 100-200 főre és pár megyére taksálta, holott több ezer követője van az ország minden szegletében. Ki kell törnünk ebből az ismeretlenségből, ha fejlődni akarunk, hiszen nagyon komoly a rivalizálás a küzdősport stílusok között is. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy országos hírű média szakemberek segítségével sikerült felhívni a figyelmet erre a kiváló sportágra.
Tagadhatatlan, hogy még a profi segítség ellenére is voltak apró diszharmóniák, esetleg diszfunkciók a kommunikációban, melyek félreértésekhez vezettek. Habár így időtávlatból visszatekintve különböző érdekektől vezérelve egyesek szándékosan torzították a kommunikációt. Ezek az érdekek nem minden esetben voltak felvértezve az őszinteség, az igazság és az egyenes jellem kellékeivel.
Ennek ellenére a külső és belső kommunikációs eszközöket nem az “ördögtől való” rossznak tekintem. Ellenkezőleg, a fejlett és korrekt információáramlás a “külső- és belső szereplők” irányába a siker záloga! Ezt már évezredekkel ezelőtt, a római korban felismerték, és a múlt században fejlesztették tökélyre. Egy korszerű, innovatív szemléletű vállalat éppúgy nem lehet meg ezen eszközök nélkül, mint egy országos szintű sportszervezet. Ezt mindenképpen tovább kell fejlesztenünk annak érdekében, hogy a különböző képzettségű, eltérő információs bázisból merítő szereplők is ugyanúgy értsék, és még jószándékkal se lehessen félremagyarázni.
A pályázati sikereinket komoly eredménynek tekintem, melybe sok munkát fektettem. Mégis egész évben éreztem egy profi gazdasági vezető hiányát, aki segít az előzetes üzleti tervek, kalkulációk elkészítésében, az utólagos elszámolásokban, a beszámolók összeállításában. Reményeim szerint ez 2016-ban megoldódik majd.
A sikerek mellett meg kell említenem néhány kedvezőtlen eseményt is. A Magyar Sport Ju-Jitsu Szakszövetség az elmúlt évben számos gesztust tett más szervezetek felé a kölcsönösség és a harmonikus együttműködés jegyében. Hívtunk minden egyesületet sorainkba, és felajánlottuk, hogy együtt alakítsuk ki a szakszövetségi szervezetrendszert. Mindeddig pozitív válasz ezekre nem érkezett, sőt ellenkezőleg. Egyes érdekcsoportok igyekeznek zavart kelteni az információáramlásban, alá akarják ásni a szakszövetség tekintélyét. Voltak olyan próbálkozások, melyek a MOB-nál, illetve a Törvényszéken akarták megtámadni a szakszövetség jogerős bejegyzését. Ezek a próbálkozások önös érdekekből fakadnak, és egészen biztosan nem szolgálják a sportág érdekeit. Sőt továbbmegyek, méltatlan egy olyan sportághoz, mely más nagy múltú és kultúrájú sportok közé kívánja elnyerni a felvételét.
A “sportok piacán” nagy a verseny és a tülekedés a tömegbázis és egyéb források megszerzése iránt. A fejlett piacokon azonban alapvető standard, közismert elvárás a tisztességes piaci magatartás. Nem lehet tisztességtelen eszközökkel versenyelőnyhöz jutni, csakis valós, értékteremtő munkával. Ez az elv irányadó hazánkban is, ahol a piaci versenyt szabályozó normák, a Polgári Törvénykönyv és végső soron a Büntető Törvénykönyv is védi a piaci verseny tisztaságát. Jó ezt szem előtt tartani minden szervezetnek.
Úgy gondolom, hogy a “latolgatás és helyezkedés” időszaka lezárult egyszer, s mindenkorra, nem kérdés, hogy melyik szervezet képviseli a sportágat. Az a demokratikus elvek szerint, a törvényes kereteken belül létrehozott sportszövetség, amelyet jogerősen nyilvántartásba vettek országos sportági szakszövetségként, tehát a Magyar Sport Ju-Jitsu Szakszövetség. Továbbra is várjuk a csatlakozni vágyókat, a sporttörvény és egyéb jogszabályok szerint működünk, és az ott megfogalmazott elvek szerint fogadjuk a versenyrendszerünkben versenyezni kívánó sportszervezeteket.
A fent leírtak alapján, minden nehézség és apró hiba ellenére a 2015 évet kiemelkedően sikeresnek tartom. Jóérzés és büszkeség tölt el, ha visszagondolok a múlt év eredményeire. Nagyszerű szakemberek és sportemberek vettek körül, akik áldozatkészen végezték munkájukat. Megtiszteltetés, hogy a bizalmukba fogadtak, igyekeztem megszolgálni azt.
KÖSZÖNETET MONDOK MINDENKINEK, AKI SEGÍTETTE MUNKÁNKAT!
A 2016 év elé nagy várakozással tekintek. Ahogy azt a legutóbbi közgyűlésen és az elnökségi ülésen is mondtam, jelenleg még csak megadtuk a működésünk jogi kereteit. A tartalommal való kitöltés az elkövetkezendő időszakra vár. “Csak kijelöltük a házunk fundamentumát szalaggal, messze még a nap, amikor felkerül a kúpcserép a hőn áhított építményre.”
Amíg a 2015-ös évet a nagy sebesség, és a főbb irányok meghatározása, a “durva vonalak megrajzolása” jellemezte, addig a 2016-os évet az elmélyülés, a fontolva haladás, a szilárd falak megépítése kell, hogy meghatározza. Gondoljunk csak egy szobrász mesterre: először nagy darabokat hasít le a tömbből, hogy azok ne zavarják a későbbi, aprólékos művészi munkát. Mi is így tettünk, gyorsan sokat elvégeztünk, hogy a 2016-os évben tovább tudjuk finomítani a szervezetünket, versenyrendszerünket.
Többször felvetettem az elmúlt évben (és mások is támogatólag nyilatkoztak) a mérhető teljesítményen alapuló ösztönzési rendszer bevezetését. Ez igaz a versenyzőkre, a klubokra, az edzőkre és a bírákra egyaránt. Nyilvánvaló, hogy az a szervezet tud hosszú távon stabil fejlődést felmutatni, ahol valós értékek mentén valósul meg az előmenetel és a juttatások odaítélése.
Sportszervezetről és versenysportról lévén szó, nyilvánvaló, hogy a szakszövetség tortájából azok kaphatnak nagyobb szeletet, akik több sportolóval, jobb eredményekkel végzik tevékenységüket. Nem kell hát azon csodálkozni, hogy a válogatott keret kialakítása az eredményes klubokra támaszkodva, a legeredményesebb versenyzőkből történik, és azon sem, hogy a támogatás (elsősorban de nem kizárólag) ebbe az irányban fog megnyilvánulni. Természetesen nem megfeledkezve a tömegsport és egyéb igényekről. Ez minden egyes sportszövetségben így működik, különben nem lehetnének eredményesek. Bele kell csak gondolni, hogy hova vezetne, ha nem így tennének? Miért lenne bárki érdekelt ellenkező esetben a világszínvonalú teljesítmény elérésében?
Ebben nem egy egészségtelen pressziót, hanem teljesítményeken alapuló tisztességes motivációs, és ösztönzési rendszert kell látni, feltéve, ha valaki kellő képzettséggel és informáltsággal rendelkezik a szervezetfejlesztés, sportvezetés és sportszervezés területén.
Habár említettem, hogy nem szeretek várni, azért ismerem a következő mondást is:
„Kétféleképpen lehet lemaradni az életről. Ha mindig vársz valamire, vagy ha mindig sietsz valahová.”
(Lucien De Mar)
Nem szeretnénk lemaradni semmiről. Tehetséges fiatalok százai, ezrei áhítják, hogy egy kifinomult versenyrendszer részesei lehessenek. Itt kopogtatnak a feltörekvő fiatalok, akik várják, hogy minél nagyobb számban kijuthassanak a nemzetközi versenyekre.
Új lehetőségek nyílnak meg a JJIF és az IBJJF várható együttműködésének köszönhetően. A brazil jiu jitsu stílusban továbbra is fantasztikus tornákra lesz lehetőség, és “tradicionális” ju-jitsuval való együttműködés esetén méginkább “kitágul a ju-jitsu világa”. A United Arab Emirates Jiu-Jitsu Federation (UAEJJF) hatalmas fejlesztéseket hajtott végre, és tervez végrehajtani a jövőben. Nagy összegeket invesztáltak az ADCC, az Abu Dhabi Pro és az Abu Dhabi Grand Slam versenyek megrendezésébe. Nagy összdíjazású versenyeket rendeztek eddig is, és ennek további kiszélesítését tervezik a Sportaccord szerinti világszervezettel, a JJIF-fel együttműködve. A közeledés első jele, hogy folyamatban van a JJIF központjának Abu Dhabiba történő áthelyezése. Ez nagyon kedvezően hathat a ju jitsu olimpiai sportággá válása szempontjából.
És ne feledjük, hogy 2017-ben lesz a “Küzdősportok Olimpiája”, a Sportaccord World Combat Games! Erre már 2016-ban el kell kezdenünk a felkészülést és a felkészítést.
Lényeges látni, hogy a fenti világversenyekhez egyetlen út vezet, mégpedig a Magyar Sport Ju-Jitsu Szakszövetségen keresztül.
Ehhez azonban nagyon sokat kell tennünk, magunkat nem kímélve kell dolgoznunk. Felsorolásszerűen lássuk a feladatokat:
Teljes jogú MOB tagság megszerzése
közreműködés a nemzetközi szervezet, a JJIF tagság munkájában
Oktatás beindítása
Szervezetépítési tréningek megvalósítása
JJIF szabály- és versenyrendszer implementálása
Közös edzőtábor külföldi szövetségekkel
Tatami program beindítása a tagszervezetek segítése céljából
Központi dojo felállítása
Hazai versenyrendszer fejlesztése
Válogatott keret felállítása
További pályázatok megírása
Bírók és edzők képzése
Gyakorló versenyek rendezése
További tagok felvétele
Belső szabályzataink, folyamataink kimunkálása
Versenyzői nyilvántartás kialakítása
Szövetségi regisztráció és tagdíj bevezetése a versenyzőknek
Sportbiztosítás szövetségi szinten
Doppingellenes tevékenység fejlesztése
Lényeges a tervszerűség, és a programozottság!
E feladatok végrehajtásához várunk minden jelenlegi és jövőben csatlakozni kívánó tagszervezetünket.
Szakszövetségünk a jövőben (a jogszabályokat betartva) fenntartja magának a törvényben foglalt privilégiumokat, különösen az alábbiakat:
részt venni a nemzetközi szervezet, a JJIF munkájában,
működtetni a nemzeti válogatott keretet,
az edzőképzés megvalósítását,
szervezni a sportág versenyeit, közöttük a Magyar Bajnokságot,
meghatározni a sportág stratégiai fejlesztési koncepcióit,
képviselni a sportág érdekeit az állami szervek, a MOB és annak szakmai tagozatai, a többi sportszövetség, más egyesületek, szövetségek előtt, valamint a nemzetközi sportéletben,
elősegíteni a sportágában működő sportszakemberek képzését és továbbképzését,
meghatározni a sportág utánpótlás-fejlesztési koncepcióját és gondoskodni annak végrehajtásáról.
Egy általam nagyra becsült ember szokta mondani: “akinek nincsenek légvárai, annak nem lesz soha palotája”. Igazat kell neki adnom, hiszen akinek még a képzelete sem fogja át egy-egy nagyszabású terv megvalósítását, hogyan juthatna el a kivitelezés aprólékos lépéseihez? Gondoljunk csak néhány neves példára, olyan emberekre, akik úttörők voltak a maguk területén. Walt Disney vagy George Lucas saját, korábban soha nem látott világot álmodott és valósított meg. A K-1 és az MMA kitalálói szintén úttörők voltak a maguk szakterületén.
Ebbe az álomba nem fér bele a kisszerűség, a széthúzás, az áskálódás. Olyan emberekre van szükség, akik mernek nagyot álmodni, és hajlandók is időt, energiát, más forrást áldozni a jövőért. Az én álmom egy olyan szervezet, amelyben egyszerre van jelen a jin és a jang:
hagyományokat őrzi, azonban nyitott az újra;
képviseli az állandóságot, de követi, sőt alakítja a modern trendeket;
tiszteli a tardíciókat, de korszerűségre törekszik;
érvényesül benne az értékmegőrzés, azonban az új értékek felfedezése, létrehozása is;
demokratikus a döntésekben, viszont vasfegyelmű a végrehajtásban;
befogadó és együttműködő, de ha kell kiveti magából a kóros képleteket;
alulról építkező, de határozott vezetési vonalat követő;
minden lépést megfontoló, de határozottan és dinamikusan előre haladó.
Rajtunk múlik, hogy milyen lenyomatot hagyunk a világban, hogyan emlékeznek ránk utódaink. Kívánom mindnyájunknak, hogy legyen elég erőnk, bölcsességünk és kitartásunk egy olyan szervezet felépítéséhez, mely végre évtizedekre helyes “röppályára” helyezi a ju-jitsu sportágat, és az utódaink büszkén tekintenek majd vissza arra a hagyatékra, melyet tőlünk kaptak! Tegyünk “jót, s jól!”
“Vigyük végbe saját jótetteinket, ne várjunk rá, hogy mások tegyék meg helyettünk. A legkisebb jótett is elnyeri jutalmát.”
(Hioszi Tatiosz)
Boldog, sikeres újévet kívánok 2016-ban!
Sportbaráti tisztelettel és üdvözlettel,
dr. Gulyás Richárd Miklós
szakszövetségi elnök