Muzsai Nimród Orion Magyarország legeredményesebb földharcosa

Muzsai Nimród Orion a 2014-2015 ju jitsu földharc országos versenyévad ranglistájának első helyén végzett a felnőttek ranglistáján is. Úgy is aposztrofálhatjuk, hogy „a magyar küzdősport 11 éves kis mestere”. Rövid interjút közlünk az ifjú tehetséggel.

Mióta kezdtél küzdősportolni?

– Hegyvidéken lakunk és apukám beíratott cselgáncsozni a TF-re, Horváth Tamás senseihez. 4 évig jártam hozzá. Az öcsém 3 évesen már elkezdhette, mert elszántabb volt mint én. (Most is jobb bunyós mint én, de ezt ne mondjátok el neki…) Ott találkoztam Galla Feri bácsival is. Azt láttam, hogy 80 éves és még mindig milyen erős és friss. Akkor elhatároztam, hogy én is nagymester leszek.

Milyen stílusokat ismertél meg, próbáltál ki eddigi pályafutásod alatt?

– A judo kezdet után, azzal együtt Ziegler Csaba senseihez jártunk japán jitsut tanulni. Tőle 3 évig tanultam az alapokat. Nagyon elmélyült mester, 5 stílusban is fekete öve van! A jitsuban sokkal több a technika, lehet lábat felszedni és nem lehet hasra menekülni. Ezek miatt sokkal igazibb. Kár, hogy cselgáncs versenyen mindenki hasra menekül és gyáván a hátát mutatja. Az utcán megjárná egy cselgáncsos. Akkoriban találtuk meg a Global Grappling jitsu versenyeket, ahova nagyon sokat járunk még mindig, mert ők szervezik a legjobb versenyeket. Sajnos nem is nagyon volt másfajta jitsu földharc verseny akkor még.

Voltunk sport jitsu versenyeken is, ott is országos bajnok lettem. 2013-ban világbajnok lettem Lengyelországban. A sportjitsu jó, mert nem állítják meg a harcot. Ütés, rúgás közben lehet dobni és lefeszíteni. Az olyan igazi bunyó, de teljes védőcuccban. 2 éve megismerkedtem a kempoval a Hegyvidék Harcosainál. A kempo versenyeken nagyon szeretem a küzdelmi számokat. Meg is nyertem néhány „világ”kupát. Onnan el kellett jönnünk, mert nem volt kivel edzenem.

Aztán szerencsére rátaláltunk a Zen Bu Kan kempo csapatra, ahol sokkal több gyerek van, jók az edzések. Palotás Fecó 5 danos és Kárászi Balázs 4 danos mesterek tanítanak. Megnyertem „mester” kategóriában az OB-t földharcban, chikara kurabe és „C” küzdelemben is. Aztán a sportjitsu OB-t is 36-40 kg-ban. Az idén ranglistagyőztes lettem ju jitsu grapplingban.

A cselgáncsot sem szabad elhanyagolni. Az egyik legjobb, a Budaörs Judo Klub igazolt le, és egy év múlva már jöhet a nehéz zöld öves vizsga…

Most még kiegészítő edzésként akrobatikára járunk a Pattanj csapathoz és Brazil Jitsu edzésre Max Carvalho-hoz.

Hány edzésed van egy héten?

– Változó, most éppen heti kettő kempo, két rugófejlesztés és egy BJJ, de van, hogy heti 3 cselgáncs. Attól függ milyen verseny közeleg. Ezen felül otthon kapok 2 forintot egy fekvőtámaszért, ezért minden nap csinálok 500-at. Még pár év és milliomos leszek ebből… Hétvégén apával szoktunk futni és húzódzkodni a Kőbüfénél vagy megyünk bringázni, deszkázni az ABS parkba.

Jut másra időd, van-e másik hobbyd?

– Zeneiskolába járok, a Marcibányi téri Kodályba. Sokat zongorázom és már elkezdtem saját műveket komponálni. Már van 5 saját darabom. Minden nap fél-egy órát gyakorolok és rajzolni is nagyon szeretek. Jeles-kitűnő tanuló vagyok, de a sport a legfontosabb. Azt látom, hogy sok 10 éves gyerek már most elhízik és chips-kóla-internet koktéllal rontja magát. De 10 rendes fekvőt, úgy hogy leérjen a mellkasa, nem bír lenyomni. Ezért a szülei is hibásak, de ők is tehetnének érte. Én mindenkinek mondom, hogy kezdjenek sportolni, akár otthon is, felülés-fekvőzni, mert minden könnyebben fog menni. Nekem például a zenetanulás segít a küzdelmekben. Az ellenfél támadási ritmusába könnyen bele tudok tördelni. Támad általában 4/4-edben, jön, hogy : tá-tá-tá, én meg belenyolcadolok két ütés közé, hogy ti-ti-ti-Bámm!!

Mit tartasz a legfontosabb jelmondatnak, amit tanultál eddig a küzdősportban?

– Ööö, talán Harnoss Imre kempo stílusalapító nagymester egyik mondata nekem nagyon fontos: „Engedj, hogy győzhess!” – mert semmit sem szabad nagyon akarni, mert akkor az elvakít és nem vesszük észre a változásokat. Meg nem szabad erőszakosnak sem lenni, sem nagyon akarni a győzelmet. Nekem minden vesztes meccs még azért egy kicsit idegesítő, bár egyre inkább ezekből tudok fejlődni. Mert ha veszítek, akkor meglátjuk, hogy miben vagyok még gyenge, mire kell edzeni.

Kik a harcos mintaképeid?

– Palotás sensei hyper jól bunyózik, Kárászi mester nagyon jó a földharcban. Tőlük aztán lehet tanulni! De olvastam a budomagazinban egy cikket a fiatal mesterről, aki minden nap legyőzi Newtont. Nagyon durva, hogy mutatóujjon tud kézenállni! Vele is találkoznék, mert Newtont igen nehéz legyőzni. Az öcsémmel még nem tudunk jól szaltózni, de azon vagyunk. És táncolni is szeretek. Ráadásul megtanulnám azokat a bénító ujjnyomásos pontokat, amiket a Kungfu Panda rajzfilmben láttam. Kyusho-nak hívják, de még kicsi vagyok hozzá. Meg kell tanulnom még meditálni is, jobban elmélyedni a szellemi részben. Nem elég ha izmos vagy, fejben dől el minden.

Mik a távoli céljaid? Mi leszel, ha nagy leszel?

– Hát…szeretnék sokszor világbajnok lenni, mert vannak jó egyetemek, ahova felvesznek ingyen ha VB, EB címeid vannak. Ha nagy leszek, szeretnék olyan munkakörbe kerülni, ahonnan segíthetnék a gyerekeknek, hogy minél többen legyenek jó sportolók. Fontos lenne, hogy a miniszterek is mind jó sportolók legyenek… (mint például Simicskó bácsi, aki kung fu mester és küldött nekem dicsérő levelet a VB cím után), mert akkor úgy rendelkeznének, hogy a sport legyen az első helyen, minden nap. Érdemes lenne bevezetni a napi tornaórák közé a kempo, jitsu és judo edzéseket az egész országban. Akkor a gyerekek fegyelmezettebbekké és kitartóbakká válnának, meg az sem lenne hátrány, ha nem törnék magukat össze, ha elesnek. Most csak az a menő, aki focikártyákat gyűjt, de fociedzésre alig járnak, meg káromkodva vagánykodnak, mániákusan okostelóznak és csápolnak mint a gagyi kung fu filmekben, mintha tudnának küzdeni…Pedig a küzdősport a sportok csúcsa, mert segít egészségesen megokosodni és kilépni a félelmek világából.

Gratulálunk a sok kiváló edzőnek és mesternek, akik felkészítették és segítették eddig eljutni az útján!